Nyírparasznya község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 941 fő
Terület: 14.76 km²
Népsűrűség: 63,75 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Nyírparasznya az ÉK-i Nyírségben, Nyíregyházától 53 km, Mátészalkától 11 km, Vajától 10 km, Nagydobostól 5 km távolságra található.

Története

Nyírparasznya első írásos említése 1336-ból való Paraznya néven. Ekkor tűnik fel a Káta nemzetség-beli Csaholyiak kezén. A Csaholyiaknak a központi birtoktesttől távol eső falva volt.

Parasznyát 1387-ben Csaholyi Sebestyén fiai átengedték unokatestvérüknek, Klárának, Czudar Kis Péter országbíró özvegyének.

1403-ban Czudar Péter őzvegye a Zsigmond király ellen fellázadt bárók oldalára állt.

1406-ban a király elkoboztatta birtokait, és a Felcsebi Orosz Mihály fiainak adományozta, a leleszi konvent iktatta be őket a birtok tulajdonába.

Hosszú pereskedés után 1429-ben azonban a birtokok ismét a Csaholyiak tulajdonába kerültek.

Parasznya a XVII. század-ban, egészen 1696-ig a szatmári vár-hoz tartozott.

A XVIII. század-tól a XIX. század közepéig a gróf Teleki, Csáki, Pogány, Sulyok, Bay, Jármy, Irinyi és más családok birtokolták.

1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona, majd lánya, Erzsébet révén Várkony Ignácé, akinek itt várszerű kastélya volt. (Borovszky S.) A kastélyt 1703-ban építették, 1914-ben a Lubyaké lett, és 1924-ben rombolták le.

Itt született

Páczelt István (1939.augusztus 22. – )okleveles gépészmérnök (1962) Az MTA Rendes Tagja (1995), Az MTA Levelezõ Tagja (1987),# a mûszaki tudomány doktora (1982),a mûszaki tudomány kandidátusa (1970)

Tudományos elismerései: Szilárd Leó ösztöndíj (2005), Pro Urbe Miskolc (2004), Gábor Dénes Díj (2001), Széchenyi díj (megosztott) (1999), a Harkovi Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1994), Szent-Györgyi Albert díj (1993)

Nevezetességei

Görög katolikus temploma a XVIII. század végén épült.

Tájháza 2002-ben nyílt meg.

Következő községek

További községek